Az Aranka menti Tájegységi Értéktár az észak-bánáti körzeten belül földrajzi, történelmi és néprajzi szempontok alapján egységet alkotó tájegység, az Arankaköz/Aranka mente területén fellelhető kincseket mutatja be a következő szempontok mentén:
Értékeknek/kincseknek az Aranka menti Tájegységi Értéktár Bizottság által kiemelkedő helyi jelentőségűnek nyilvánított javak tekinthetők. Ezek körét, fellelhetőségét, bemutatását az egyediségükre, speciális helyi kötődésükre, jellemzőikre vonatkozó leírására teszünk kísérletet az alábbiakban.
Ferenczi Imre 1973 februárjában végzett néprajzi-folklorisztikai gyűjtést Észak-Bánátban, amely során Feketetó, Csóka, Hódegyháza, Keresztúr, Padé, Rábé, Szaján és Egyházaskér szülötteit faggatta. Ez utóbbi faluban három beszélgetőpartnere történetét jegyezte föl, Rózsa Antalét, Rózsa Mihályét és Buró Istvánné Kiss Erzsébetét. Antal a köv...
Rúzsa András nevéhez kapcsolódik a település labdarúgó-egyesületének megalapítása. A harmincas években ugyanis a kikindai ŽAK (ejtsd Zsák) labdarúgóklub csatára volt Ružić néven. Az ott töltött évek hatására a harmincas évek második felében megalapította Egyházaskéren az első amatőr sportegyesületet Radnički (Munkás) Sportklub néven. A vidéki mérkőzések...
A népoktatás a faluban a XIX. század végére a XX. század elejére tehető. Az első hiteles írásbeli emlék 1850 táján egy születési anyakönyvi bejegyzés ahol is az apa Zsufa József foglalkozásaként a „notarius docencs verbiczentis“ van feltüntetve (verbicai vagyis egyházaskéri jegyző-tanító). Az oktató-nevelő munka a kornak megfelelő színvonalú volt az elemi isk...
Dr. Egyházaskéri Böngyik Árpád (1930–2015) 1930. szeptember 3-án született Egyházaskéren. Apjának nagybirtoka volt és gazdálkodott, anyja, Simon Erzsébet pedig vezette a háztartást és nevelte három gyermeküket: Józsefet, Árpádot és Jánost. “Hálás szívvel gondolok elhunyt szüleimre, mert szeretettel fölneveltek és példát adtak a szorgalmas munkához. Szüleim g...
Az egyházaskéri templom falán, Bogdán József, a falu egyetlen helyben lakó plébánosának törekvései révén, 1997-ben egy márványtáblát helyeztek el, ahol azóta, évente ünnepség keretében Kálmány Lajos folklórkutató egyházaskéri gyűjtéseire és híressé vált mesemondójára, Borbély Mihályra emlékeznek.
Úgy tartják a falunkban „Kálmányrú”, h...
Egyházaskér napjainkban 2800–3000 hektárnyi vadászatra alkalmas földterülettel rendelkezik. A helyi vélekedés szerint gazdag vadállományát Erdély és a Kárpátok közelségének köszönheti. Fürj, fácán, afrikai galamb, őz és vaddisznó található a vidéken, de a védett és veszélyeztetett túzoknak is otthona, különösen a falut körülvevő puszta, Homokrév (Mokrin...
Az egyházaskéri leányegyházat 1988-ban alakították át önálló lelkészséggé és Huzsvár László székespüspök az első helyben lakó lelkésznek ft. Bogdán Józsefet nevezte ki, így ő lett Egyháskér első helyben lakó plébánosa. Bogdán József 1956. január 12-én született Zentán. 1983-ban diplomázott teológia és filozófia szakon. Még az évben pappá szentelték...
A makói hagymatermesztés 1861-ben, a belső legelők felosztása után került át a kertekből a szántóföldekre, ami ugrásszerű termesztésnövekedést eredményezett. S miután a makói határ kicsinynek bizonyult, a termelők egyre nagyobb számban vették bérbe a szomszédos megyék, s így a Maros folyón túli, gőzekével felszántott területeket. A 19. század végére a triano...
Az egyik álláspont szerint a híd a 18. század végén épült, egy másik viszont azt bizonygatja, hogy már a török időkben is létezett. Utóbbira valószínűsíthetően az is okot ad, hogy a helyiek „török hídnak” is nevezik, s az egyik forrás közli, a hagyomány szerint Szokoli Mehmed pasa volt a híd tervezője, aki I. Szulejmán és II. Szelim, boszniai származású nagy...